Így készül a tökéletes, roppanós pizza
Pizzatészta szárított élesztővel

Legolvasottabb cikkek
Friss és ropogós

A családi pizzarecept evolúciója, tökéletesedése hosszú évekre nyúlik vissza nálunk. Egészen pontosan a harmadik randiig azzal a pasival, aki ma már a férjem, és a gyerekeim apja. Azt mondja, akkor szeretett belém menthetetlenül, amikor a konyhapultnál állva, fél kézzel lazán gyúrtam a pizzatésztát, közben félig felé fordulva szellemesen csevegtem vele. 

Csak azért mondom ezt, hátha valakinek bejön, sosem lehet tudni. Valószínűleg az is egy ütőképes pizza volt egyébként, de össze sem hasonlítható a mostanival, a tökéletessel, amit a pizzaimádó családomnak sikerült finomítani, sok-sok gyakorlással és kísérletezéssel.

Ezzel a módszerrel tökéletes, vékony, roppanós pizzát kapunk, aminek köze sincs a vastag tésztás, szivacsos borzalmakhoz (bár én készséggel belátom, hogy van, aki azt szereti, gusztus kérdése). A leírt mennyiségből két tepsi pizza lesz, amit ha ebédre sütök meg, vacsoráig el is kopik mind, az utolsó morzsáig.

A pizza próbája a Margarita

Azt mondják, ha az ember nem biztos a pizzájában, akkor kérjen rá mindenféle feltéteket, a kolbász mondjuk mindent elvisz, meg a tonhal is. Hát ennél a receptnél semmi szükség rá, hogy eltáncoljunk a nehézségek elől, mert a legegyszerűbb kivitelben is üt. Persze, nem is tiltja meg senki, hogy rápakold a kedvenceidet, szóval kísérletezz te is nyugodtan.

Pizzatészta szárított élesztővel

Pizza

Hozzávalók 4 adaghoz

  • 50 dekagramm a tésztához finomliszt
  • 1 csomag szárított élesztő
  • 1 teáskanál
  • 2.5 deciliter langyos víz
  • 5 deciliter a pizzaszószhoz paradicsomlé
  • 1 csipet
  • 1 teáskanál kristálycukor
  • 1 csipet friss bazsalikom
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 3 darab fokhagyma gerezd
Recept idők

Elkészítés:

1. Kimérjük a lisztet, beleszórjuk a sót és az élesztőt, összekeverjük. Bal kezünkkel fogjuk a langyos vizes kancsót, és elkezdjük hozzáönteni a vizet, jobb kezünkkel gyúrjuk.

Amikor a tészta összeállt, kitesszük egy kilisztezett deszkára, és alaposan összegyúrjuk. Gumilabda állagot kell kapnunk, akkor vagyunk készen.

2. A tésztát letakarjuk, langyos, huzatmentes helyen duplájára kelesztjük.

Közben elkészítjük a pizzaszószt. Mielőtt a sót hozzáadjuk a paradicsomhoz, kóstoljuk meg a feltéteket, mert lehet, hogy valamelyik elég sós lesz ahhoz, hogy a szószba már ne kelljen többet tenni.

A hozzávalókat a bazsalikom kivételével felteszem főzni egy fazékban (a fokhagymát zúzva), és lefedés nélkül addig forralom, míg jól be nem sűrűsödik. Ez általában meg is van addig, amíg megkel a tészta. Ha házi paradicsomlével főzünk, öntsük le a tetejéről a vizet, és csak a „sűrűjével” dolgozzunk. A zöldfűszert csak akkor dobjuk bele, ha a szósz már elkészült.

3. Az, hogy ki mit tesz a pizzájára, ízlés dolga, de most érdemes előkészíteni, felvágni a feltéteket, a sajtot lereszelni. Olasz barátainktól és a brit tudósoktól is tudjuk, hogy a pizzára a legtökéletesebb sajt a mozzarella.

4. Most bekapcsoljuk a sütőt, és a lehető legmagasabb hőfokra állítjuk.

5. Ha megkelt a tészta, előkészítünk két tepsit, méghozzá a sütő sajátjait. Jól kiolajozzuk, majd az olajos kezünkkel kettéválasztjuk a tésztát. Az egyik darabot szépen kihúzzuk. Ha jó lisztet sikerült vásárolnunk, a tészta nem fog szakadni, hanem szépen nyúlik, főleg akkor, ha türelmesek vagyunk. Én ezt a műveletet a levegőben szoktam végezni, úgy, hogy a közepére teszem az öklömet, hogy a saját súlya is húzza a tésztát, egyben a közepe is elvékonyodjon. Lényeg, hogy a fél adag tésztával végül sikerüljön befednünk a tepsit. Elégnek kell lennie az anyagnak, ki van kísérletezve. Ha nagyon nem megy, eleinte rásegíthetünk sodrófával, de akkor nem lesz olyan szép, rusztikus a széle.

6. A tésztát megkenjük a pizzaszósszal, rászórjuk a feltétet, legfelülre a sajtokat. Betoljuk a sütőbe, és készre sütjük. Az idő a sütőnk maximális hőfokától függ, nálam ez 250 fok, azzal 10 percig tart.
Ezt is szeretjük