Melyik az egészségesebb, a zsír vagy az olaj? Ez a fő különbség a kettő között

zsírvagyolaj
Legolvasottabb cikkek
Friss és ropogós

Az, hogy a zsír vagy az olaj az egészségesebb, megosztó kérdés, míg egy ideig az olajat éltették a zsírral szemben, addig ma ismét egyre többen térnek vissza a zsír használatához.

Annyi biztos, hogy a szervezetnek szüksége van zsiradékra, csak az nem mindegy, hogy az milyen típusú és mekkora mennyiségben fogyasztjuk. A zsírok raktározható energiaforrások, de a vitaminok felszívódásában és egyes hormonok előállításában is közreműködnek, illetve az epe és a máj megfelelő működésében is fontos szerepet töltenek be. Az energiabevitelünk kb. 15-30%-a zsírokból származik, ezért nem szabad őket teljesen mellőzni, szüksége van rájuk a szervezetnek. 

A köznyelvben a zsírok alatt az állati eredetű, szilárd halmazállapotú zsiradékokat értjük, míg az olaj növényi eredetű, folyékony halmazállapotú. A kivétel azonban erősíti a szabályt, például a kókuszzsír növényi, míg a csukamájolaj állati eredetű.

Telített és telítetlen zsírsavak

A zsírokban telített zsírsavak vannak jelen, míg az olajokban telítetlenek, a szervezetnek mindkettőre szüksége van, csak nem azonos mértékben. Mivel szinte minden feldolgozott élelmiszer tartalmaz zsírt - legtöbbször állati eredetűt zsiradékot -, ezért ajánlják sokan a főzéshez a növényi eredetűt, hogy meglegyen az egyensúly. Az lenne az ideális, ha fele-fele arányban vinnénk be őket, de még jobb, ha a növényi van túlsúlyban. Az energiabevitel ugyanolyan mértékű mindkettő esetében, csak a kémiai szerkezetben van különbség.

A zsiradékok a glicerinnek a zsírsavakkal képzett vegyületeiből (triglicerid) állnak, ezen belül vannak telített és telítetlen zsírsavak. Előbbieket sokszor rossz zsíroknak nevezik, pedig azért ennél árnyaltabb a helyzet, sütésnél-főzésnél például a zsírok sokkal ellenállóbbak az olajoknál. Mivel csak az állati eredetű zsiradékokban van koleszterin, az ilyen telített zsírsavak fokozzák a szív-és érrendszeri betegségek előfordulását, illetve a magas koleszterinszint és a súlyproblémák kialakulását. A kacsa- és libazsírnak egy fokkal alacsonyabb a telített zsírsav tartalma a többinél, így zsírok közül ez a kettő a leginkább ajánlott.

A telítetlen zsírsavak lehetnek egyszeresen és többszörösen telítetlenek, azokat az olajokat kellene előnyben részesítenünk, amelyek omega-3 zsírsavat tartalmaznak - ezek a többszörösen telítetlenek -, ugyanis ez egy olyan esszenciális zsírsav, amit csak kívülről tudunk a szervezetünkbe juttatni. Az olaj sem feltétlenül egészséges, hevítés során ugyanis a szerkezete megváltozik, káros anyagok keletkezhetnek. Ha a használt olajat leszűrjük és újra felhasználjuk, még több ilyen anyag szabadul fel. Ráadásul a rossz minőségű olajokat vegyi anyagokkal finomítják, a finomítás során pedig már eleve hevítésen esnek át. A hidegen sajtolt olajak sokkal egészségesebbek, de ezeket sem érdemes melegíteni.

Tévhit, hogy a növényi zsiradék kevésbé hizlal, mint az állati, mindkettő grammja ugyanannyi energiát szolgáltat, nincs köztük különbség.

Mi a helyzet a kókuszzsírral és a halolajjal?

A kókuszzsír olyan közepes szénláncú zsírsavakat tartalmaz, amelyek hasznára válhatnak a szervezetnek, ugyanis könnyebb őket megemészteni, nem szükséges hozzá epesav, így azoknak különösen ajánlott, akik zsírfelszívódási problémákkal küzdenek. Ráadásul gyors felszívódása miatt könnyebben alakul át energiává, viszont éppen ezért nem ajánlott fogyókúrázóknak. A kókuszzsírt nyugodtan melegíthetjük, így olaj helyett érdemes ezt használni sütés/főzés során.

A halolaj - folyékony állapotából adódóan - telítetlen zsírsavakat tartalmaz, tehát kivételt képez az állati eredetű zsiradékok között, ráadásul tele van omega-3 zsírsavval, így érdemes gyakran fogyasztani.

Melyik az egészségesebb?

A fentiekből adódóan valójában egyikre sem mondhatjuk, hogy egészségesebb, mint a másik. Ha sok feldolgozott élelmiszert fogyasztunk, inkább növényi zsiradékkal főzzünk/süssünk, de ha tartjuk a mértéket, nyugodtan használhatunk állati eredetűt is. Ez egyéni preferenciáktól is függ, nem mindegy, hogy aki főz vele, annak van-e valamilyen alapbetegsége. Például, aki súlyproblémával vagy magas koleszterinnel küzd, ne a disznózsír mellett tegye le a voksát, de akinek semmi ilyen gondja nincs, mértékkel beiktathatja a főzés/sütés során.

Fotó: Getty Images

Ezt is szeretjük