Sütőtökfélék: melyikből készül a legfinomabb püré, sült tök vagy főzelék?

Sokszor a sütőtök elnevezést egy bizonyos tökfélére használjuk, pedig jóval többféle sütőtök létezik, mint gondolnánk.

Bár legtöbbször a hosszúkás, sárga héjú sütőtökre gondolunk, ha őszi finomságot szeretnénk készíteni, sok fajtája létezik, mindegyiket másra és máshoz érdemes használni.

Az alábbiakban öt kedvelt tökfélét nézünk át röviden, de kommentben várjuk a további ötleteket, hogy ti milyen fajtát, hol vásároltok és mit szoktatok készíteni belőle. 

Kanadai sütőtök, avagy sonkatök

Legtöbbször ezzel a fajtával találkozunk, piacon és szupermarketekben ez a tökféle fordul elő a leggyakrabban. A kanadai sütőtök vagy sonkatök tömege 2-4 kg, hosszúkás, körte alakú, héja sima és narancssárga. Termesztése valószínűleg azért került előtérbe, mert kisméretű, és nincs szüksége a vásárlónak ennél nagyobb tökre egy főzéshez. Állagra krémes, ízre édes és könnyű feldolgozni is. Levesek, ivólevek, főzelékek készítéséhez a legjobb, mert kicsit vizes, nem annyira lisztes a húsa. Ízre finom, édeskés, de nem annyira karakteres, mint a nagydobosi tök. Akkor érett, ha a héján már nincsenek zöld foltok, egynemű narancssárga az egész. 

Hokkaido tök

Az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvend a hokkaido tök. Általában kisméretű, gömb alakú, mély narancssárga, majdnem piros színű tökféle. Egyes változatai sötétzöld színűek is lehetnek. Ízre intenzív és mézédes, kicsit diós aromája van, húsa vastag és lisztes. Sütni, főzni, levesnek és pürének is kiváló, de töltve a legfinomabb, ráadásul a sült tök héja is fogyasztható. Amerikából származik, onnan került át Japánba - a Hokkaido-szigetről kapta a nevét.

Nagydobosi sütőtök

Ez az első Magyarországon termesztésbe vont sütőtökféle. Az 1920-40-es években még a pesti Haller piacra szállították vagonokban a nagydobosi tököt, később azonban feledésbe merült. Az utóbbi években ivólé és bébiétel formájában tért vissza, ma pedig újra az egyik legnépszerűbb tökféle, nem véletlenül.

A nagydobosi sütőtök súlya 5-10 kg, héja kékesszürke, a húsa narancssárga. Általában erősen bordázott. Héja vastag, kemény, éles kés kell hozzá. Íze attól függ, mennyire csípte meg a dér, egyesek édesebbek, mások gesztenyés ízvilággal rendelkeznek. Húsa kemény és lisztes, ezért - bár mindenféle étel készíthető belőle - sült töknek a legjobb, de a cukrászipar is előszeretettel használja. Sok benne a karotin, szénhidráttartalma pedig a burgonyáéhoz hasonló. Élvezeti értéke frissen sütve a legfinomabb, de húsa könnyen emészthető, úgyhogy csecsemőknek is adható.

A nagydobosi töknél nagyon oda kell figyelni arra, hogy kellően érett legyen, különben nem lesz elég édes. Fontos, hogy a tök kocsánya el legyen száradva, illetve a héja kemény legyen, ne tudjuk beleszúrni a körmünket. 

Kiszombori sütőtök

Ez egy hosszú tenyészidejű tökféle, amely akár a fagyokig szedhető. Maga a tök ovális, héja ezüstszürke-fehéres színű, felületén hosszanti barázdák vannak. Húsa vastag, nem olyan élénk, inkább okkersárga színű. Ízben és állagban hasonló a nagydobosihoz, így sok mindenre használható a konyhában, viszont sokkal kisebb méretű, úgyhogy ha kis adagot készítenénk, érdemes ezt venni.

Halloween tök

Ez a tökféle az angolszász halloween ünnep környékén szokott megjelenni. Héja élénk narancssárga, könnyen faragható, nem véletlenül készül belőle töklámpás. Húsa azonban jellegtelen, nem karakteres az íze. Ha mégis adnánk neki egy esélyt, akkor harsány, intenzív ízű fűszerekkel összekeverve pürét vagy tölteléket érdemes készíteni belőle. Mivel alapból nem édes az íze, ha édességnek szánnánk, akkor érdemes mézzel vagy lekvárral megkenni, úgy megsütni.

Fotó: Getty Images