Van, amiben nagyon rosszak a magyarok - Az utolsó helyen állunk az EU-ban, és ez szomorú

A magyar lakosság harmada fogyaszt csak napi szinten zöldséget, amely nem csak az egészségünkre, de a környezetünkre nézve sem kedvező.

Mindenki tudja, hogy a zöldségek egészségesek, és hogy naponta több adagot is el kellene fogyasztanunk belőlük, minél változatosabban. Magyarország azonban sajnos hátul kullog, ha az egy főre eső zöldségfogyasztást nézzük. 

Az Eurostat adatai alapján Magyarország az utolsó helyen áll zöldségfogyasztás tekintetében az EU tagállamai közül. A magyar lakosságnak csak 30%-a fogyaszt naponta legalább egyszer zöldséget, pedig az egészséges és fenntartható életmódhoz ehhez sokkal többre lenne szükség.

Mennyi zöldséget eszünk?

A vörös hús és a keményítőtartalmú ételek, például a krumpli fogyasztása majdnem háromszorosa az ajánlott értéknek. Az étkezéseink nagy részét a burgonya, fehér rizs, gabona, tészta teszi ki, tehát a gyorsan felszívódó, magas szénhidráttartalmú ételek. A szénhidrát mellett az állati zsiradékok, húskészítmények fogyasztása is túlzott mértékű, a 3 éves kor feletti elhízásért és túlsúlyért is felelnek ezek az ételek. A kisbaba korból kinőve ugyanis elmarad a zöldség- és gyümölcsfogyasztás az ajánlott értéktől, ráadásul a 4-10 évesek 25%-a és a 11-18 évesek 35%-a kritikusan alacsony rostbevitelű táplálkozást folytat, amiben nagy felelőssége van a szülőknek is.

A Bonduelle reprezentatív kutatásában - amely összeállításában a Magyar Dietetikusok Szövetsége is közreműködött - a hazai zöldségfogyasztási szokásokat mérték fel. A magyarok napi táplálékának mindössze negyedét képezik a zöldségfélék, de ebből is az első helyen a burgonya szerepel - amelyet nem is szabadna beleszámítani az ajánlott napi zöldségmennyiségbe. Ezt követi a paradicsom, paprika és uborka, amelyeket reggeli vagy vacsora mellé fogyasztunk legtöbbször. Az idényzöldségek fogyasztásában sem vagyunk jók, ahogy a hüvelyesek fogyasztásának mértéke is nagyon alacsony, pedig a hús mellett az egyik legjobb fehérjeforrás, és tegyük hozzá, jóval olcsóbb is. Szomorú, hogy ezekkel az adatokkal nagyjából tisztában is vagyunk, ugyanis a lakosság 75%-a gondolja úgy, hogy csak ritkán táplálkozik egészségesen.

És miért ilyen keveset?

Az alacsony zöldségfogyasztásnak több oka is van: sokkal kevesebben és ritkábban főznek, mint régebben, és akkor is előnyben részesítik a gyorsan összedobható, laktató fogásokat, amelyekhez nem kell külön bevásárolni és hosszan eltartható alapanyagokból előállíthatóak. Ilyenkor kerülnek az asztalra a burgonya- és a tésztaételek.

A javasolt napi ötszöri étkezés helyett ráadásul a háromszori étkezés a gyakori, és a legtöbben az uzsonnát és a vacsorát hagyják ki, amikor kiemelt szerepet kaphatnának a friss zöldségek és a gyümölcsök. 

Mi lenne az ideális?

A Magyar Dietetikusok Szövetsége összeállított egy ajánlást, amely az "okostányér" névre hallgat: ennek az a lényege, hogy a napi étkezésünknek legalább a felét zöldségeknek és gyümölcsöknek kellene kitenniük, körülbelül napi 400 grammra lenne szükség belőlük, és ebbe nem számolhatjuk bele a burgonyát. Egy napi étkezésünknek tehát így kellene kinéznie: 50% zöldség, illetve gyümölcs, 25% gabonaféle, 25% hús/hal/tojás/tejtermék.

Nem csak az egészségünk miatt érdemes több zöldséget fogyasztani

A becslések szerint 2050-re 10 milliárdosra nőhet a populáció, tehát a termelést a duplájára kellene növelni, hogy elegendő táplálékunk legyen. A hüvelyesek és zöldségek termesztése jóval kevesebb terhet ró a környezetre: 100 gramm fehérje előállításához a hús esetében 370 m² talajmennyiségre van szükség, míg a hüvelyesek esetében 1 m²-re. Ráadásul a zöldségek széles spektrumot kínálnak tápanyagok, színek, textúrák és ízek tekintetében. A hosszú távon fenntartható, gazdaságos, környezetkímélő és egészséges táplálkozáshoz tehát sokkal több zöldségre és gyümölcsre lenne szükségünk, a húsfogyasztást pedig csökkenteni kellene. 

Fotók: Getty Images