Ne dobd ki a karfiol szárát, csodás nassolnivaló lesz belőle

A karfiol az egyik legjobb zöldség, különösen sütve, de fájóan sok hulladék megy a kukába a pucolásakor - hogyan lehetne ezt is hasznosítani?

Egyre többször készül nálunk sült karfiol, mert háromféleképpen sütve szeretjük a legjobban - egészben, szeletben és rózsákra szedve is más-más módon lesz csodálatosan finom.

A karfiol pucolásakor rengeteg hulladék távozik a kukába, amiért nagy kár, mert a karfiolszárak tele vannak ízzel. Eddig csak alaplébe, húslevesbe tettem bele ízfokozó gyanánt, aztán olvastam róla, hogy nálam sokkal tudatosabban főző és a hulladékmentességben is előrébb járó bloggerek a szárát is megsütik. 

Valljuk be, ez így első körben eléggé furán hangzik, de ha már úgyis karfiolt süt az ember, semmibe nem kerül a szárait is a rózsák vagy szeletek közé dobálni. 

Így csináltam

A karfiolszárakat egyben hagytam úgy, ahogy letörtem a zöldség aljáról, és a többi részhez hasonlóan olívaolajoztam, sóztam. 200 fokosra előmelegített sütőben sültek, a többiekkel együtt.

A tanulságok 

A vékonyabb szárak tökéletesek lettek, talán még intenzívebb is lett az ízük, mint a rózsáké, egészen mélyen édes. Viszont a vastagabb szárak, amik külső részeken helyezkedtek el, azok kissé rágósak maradtak belül. Így a legközelebbi alkalommal, mikor újra karfiolt sütöttem, hosszában félbe vágtam a vastagabb karfiolszárakat, hogy körülbelül egyforma vastagságúak legyenek. 

A módszer működik, így már mind nagyon finom lett, teljesen megpuhultak.

Konklúzió

Ez egy olyan módszer, amiben csak győzelem van, és valljuk be, az életnek nincs sok olyan területe, amire ez jellemző lenne. Csökkentjük vele a hulladékmennyiségünket, spórolunk és produkálunk egy finom, kalóriaszegény és rostgazdag nassolnivalót.

Persze csak addig, míg tejfölbe nem mártogatjuk, ami pedig erősen javallott.

Fotók: Ács Bori/Sóbors