5 tipp a kívül ropogós bőrű, belül omlós sült csirkéhez

Akárhogyan is, azért még mindig érzünk valamilyen ünnepi hangulatot, ha valaki letesz az asztal közepére egy szép nagy sültet. De hogyan legyen a legfinomabb?

A csirkehús kényes, könnyű elrontani, kiszárítani vagy éppen túlpárolni, pedig a mindenütt egyenletesen szaftos sült csirkéhez vezető út nem is olyan bonyolult. 

Végigolvashatjuk minden nagy szakács véleményét Jamie-től Julia Childon át egészen a magyar klasszikusokig, mindenki ugyanazt a néhány technológiai trükköt fogja kiemelni, amit most itt mi is javasolni fogunk. Igyekszünk ezeket a tippeket úgy hasznosítani, hogy a sült csirke intézménye megmaradhasson annak, ami: egy pihentető, mégis minden igényt kielégítő hétvégi ebéd, amivel nincs sok feladat, nincs sok mosogatnivaló és vesződés, mégis mindenki megtalálja benne a maga örömét.

A csirke mérete

A lényeg a beszerzésnél kezdődik: a legjobb, ha igazán boldog csirkét sikerül beszereznünk a boltban, kapirgálós, szabadon élt állatot. Nemcsak ez a fontos, hanem az is, hogy ne legyen túlságosan nagy. Az ideális, mindenhol egyenletesen megsülő csirke körülbelül másfél kilós - kisebb lehet, de nagyobb inkább ne.

A sós vizes áztatás

Korábban írtunk már róla, milyen sokat jelent a sós vizes áztatás a sült húsok számára - kevesebb vizet dobnak ki magukból, továbbá ízesebbek lesznek, mert több aromát fognak tudni átvenni a sülés során. A sóoldat százaléka lehet tetszőleges is, tölthet benne néhány órát vagy akár egy éjszakát, ez az időbeosztásunktól függ, már a kevesebb is sokat fog nyomni a latban.

A kenegetés

Nem csak a bőr lesz ropogósabb, ha valamilyen zsiradékkal alaposan bekenjük, de a hús is gazdagabb, szaftosabb lesz ettől az előkezeléstől. Régi szakácskönyveink zsírral locsolgatják, én inkább a puha vajas kenegetést szoktam alkalmazni. Ehhez a művelethez viszont alaposnak kell lenni és a puha, szobahőmérsékletű vajjal mindenütt be kell kenni a csirkét.

Gyors, aztán nagyon lassú

A körbepirítás itt is, mint minden egyben sült húsnál, fontos, különösen az ízek miatt, úgy tűnik, hogy a nedvességtartalmat és a kiszáradást ez a tényező nem befolyásolja. A pirításnak két módja van: történhet nagyon magas hőfokon a sütőben vagy serpenyőben is. Számomra egyszerűbb és mosogatási szempontból is energiatakarékosabb megoldás a sütő: nagyon magas hőfokon kezdem, aztán veszem alacsonyra a hőmérsékletet, hogy a sülés már lassan történjen. Amikor mindenütt megpuhult, újra rápiríthatunk kívülről a bőrére, ez attól függ, mennyire sötéten szeretjük. 

Forgatás

Az egyetlen munka a sült csirkével megspórolhatatlan: ez a forgatás. Mindenki más-más időközönként és különböző irányban csinálja, de forgatja a csirkét sütés közben. Mérettől függően történhet ez húszpercenként vagy félóránként, a lényeg, hogy körülbelül egyenletes legyen az idő és az oldalak eloszlása.

Pihentetés

Amikor úgy érezzük, hogy a csirke megsült, nem szabad azonnal nekiesnünk a konyhakéssel, bármennyire jól is néz ki. Ilyenkor - minden szakvélemény szerint egybehangzóan - pihentetni kell a húst legalább húsz percig, mielőtt felvágnánk.

Az extrák: ízesítés

A csirke belsejébe mehet bármi, amivel aromatizálni szeretnénk a húst, lehet ez zöldfűszer, hagyma, fokhagyma, alma, citrom, narancs, tényleg bármi, amit szeretünk, de mindezek nélkül, minimalista módon is tökéletes lesz, ha a leírt tippek mentén sütjük meg.

Fotó: Getty Images