Száraz kenyér vagy zöldséghéj: mutatjuk, mi mindenre használhatod a maradékokat

Ránk száradt a kenyér? Épp a hétvégi húsleveshez pucoljuk a zöldséget, a héját pedig automatikusan a kukába dobjuk? Mi tagadás, van ez így, pedig lehetne másképp is csinálni.

Az én nagymamám nem volt a pazarlás híve, az a típusú asszony volt, aki kenyérszeletelés előtt a késsel mindig keresztet rajzolt a vekni aljára. Mikor megkérdeztem, miért, gyorsan jött a válasz: hálából, így köszönte meg a mindennapi kenyeret Istennek. 

A mamám megtanított arra, hogy az étel nem játék, mikor főzök, bánjak tisztelettel az alapanyagokkal: az étel nagy ajándék, vannak családok, akiknél luxusnak számít a mindennapi betevő, ezért jól gondoljam meg, mit dobok majd a kukába. 

Sokáig nem foglalkoztam ezzel, nem voltam annyira tudatos, aztán idővel eszembe jutottak a mamám szokásai és szavai, és beláttam, nem érdemes elbagatellizálni a dolgot. Egyáltalán nem nehéz megfontoltan bánni az alapanyagokkal, így kevesebb szemetet is termelünk, még a feleslegesnek hitt zöldséghéj is hasznos lehet. A cikkben igyekszem praktikus megoldásokat mutatni, olyanokat, amiket már én is kipróbáltam, így nyugodt szívvel ajánlom.

A száraz kenyérnek több módon is hasznát vehetjük

Vekniből hajlamosak vagyunk többet vásárolni, sokszor megszárad, aztán a kukában landol a pékáru, pedig, amíg nem penészes, hasznát vehetjük. A mamám gyakran készített belőle zsemlemorzsát, fogta a szikkadt kenyeret, lereszelte, majd 180 fokos sütőbe tolta 8-10 percre. A házi panírmorzsát jól zárható dobozba tette, amit 2-3 hétig gond nélkül tárolt. A házi készítésű morzsát bátran fűszerezhetjük, így készítve sokkal izgalmasabb lesz a rántott hús.

A maradék kenyérből érdemes csinos kis kockákat vágni, ezeket, ha serpenyőben megpirítjuk, kész is a kruton, ami tökéletesen illik krémlevesekbe. A ránk maradt kenyér melegszendvicsnek és bundás kenyérnek is jó lesz, illetve szeletekre vágva, fagyasztva, jól csomagolva gond nélkül tárolhatjuk, mikor pedig szükségünk lesz rá, elővesszük, kiolvasztjuk és a sütőbe toljuk.

Zöldségek héjából alaplé is készülhet

A magyar családok vasárnapi ebédlőasztalán szinte kötelező a húsleves jó sok zöldséggel. A zöldségek héja a kukában szokta végezni, pedig jól megmosva érdemes - karalábé, hagyma, répa, zeller héját - elcsomagolni, mert alaplé készítéséhez még hasznát vehetjük.  Az elkészült alaplevet érdemes fagyasztóban tárolni, amikor pedig szükségünk lesz rá, csak elővesszük.

A burgonya alaposan megmosott héjából sütőpapírral bélelt tepsiben, egy kis olajjal megöntözve, ízlésünknek megfelelően fűszerezve ropogós nasolnivalót készíthetünk.

A gyümölcsök héját sem érdemes kidobni!

A narancs és a mandarin héját a bennük lévő illatanyagok miatt szoktuk megtartani, pedig alaposan megtisztítva sokkal több minden kihozható az aromagazdag héjból. Felhasználás előtt fontos, hogy eltávolítsuk a vegyszert a héjról, ehhez meleg vízre és szódabikarbónára lesz szükség. Az így megtisztított héjat szobahőmérsékleten hagyjuk megszáradni, majd őröljük finomra. A port jól zárható üvegben tároljuk, tea vagy sütemények ízesítésénél jól jöhet.

Az alma héját sem érdemes kidobni, vízzel összeforralva, cukorral ízesítve almaszószt készíthetünk belőle.

Amennyiben eltökéltük magunkat, hogy nem szeretnénk pazarolni, nem árt tudni, hogyan érdemes lefagyasztani az élelmiszereket, így sosem lesz üres az éléskamránk. A megmaradt krumplipürét vagy tojásfehérjét is érdemes számításba venni, ezeket is fel tudjuk használni.

Fotók: Getty Images