A világ legfinomabb bundás zsemléje - Eperlekvárral töltött pofézli
Cikkek
Habkönnyű túrógombóc, ahogy a nagyi készítette: így nem fog szétesni főzés közben
Ropogós bőrű sült libacomb Márton-napra: így készítve lesz tökéletes
Ropogós
Őszi almáspite-smoothie: mesésen krémes és fűszeres
Mennyei kókuszkrém házilag: tejszínhab helyett is működik
Álompuha krumplinudli gombás szósszal: serpenyőben pirul aranybarnára
Ellenállhatatlan narancsos pöfetegkeksz: egyszerűen készül a finomság
Omlós rántott hús tojás nélkül: kefires pác teszi izgalmassá
Kevés étel van, amit azért akarunk elkészíteni, mert mókás neve van. A lekváros pofézli azonban minden kétséget kizáróan ilyen.
Nem tudom, ki hogyan áll a gasztronyelvészethez, már ha egyáltalán létezik ez a tudományág - ha nem, akkor most ünnepélyesen létrehozom -, én mindenesetre módfelett kedvelem az ilyesmit. A fura, jól csengő elnevezések iránti rajongásom gyökerei egyértelműen azokba az időkbe nyúlnak vissza, mikor még nyelvszakos egyetemistaként tengettem napjaimat. Bár végül nem lettem nyelvész, az affinitásom megmaradt.
Ha hangzatos a neve, nem lehet kihagyni
Így eshetett meg, hogy néhány nappal ezelőtt az ősrégi főzőkönyvet lapozgatva megakadt a szemem a lekváros pofézli receptjén. El sem olvastam az utasításokat, csak felvéstem a noteszembe, hogy lekváros pofézli, fedjen bármit is a hangzatos nevecske, én elkészítem.
Mikor aztán eljött az idő, tüzetesebben megvizsgáltam a receptúrát. Nagyot nevettem, mert a lekváros pofézli bizony nem más, mint egy lekvárral töltött, nagy műgonddal elkészített bundás zsemle vagy kifli. Én zsemlepárti vagyok, úgyhogy nálam abból született pofézli. De mindenki készítse a szívének kedvesebb pékáruval a békebeli lekváros-bundást.
Lekváros pofézli
Hozzávalók 4 adaghoz
- 4 darab zsemle
- 2 evőkanál eperlekvár
- 2 deciliter tej
- 2 darab tojás
- 1 csipet vaníliaőrlemény
- 1 marék zsemlemorzsa
- 2 evőkanál zsír
- 1 evőkanál porcukor
- 1 csipet fahéj
Elkészítés:
Fotó: Pataki-SzabóFruzsi/Sóbors