Kívül ropogós, belül foszlós sós perec: reggelire, de nasinak is tökéletes

Nekem a perecről mindig a gyerekkorom jut az eszembe, a városligeti séták, az állatkert vagy egy felejthetetlen nap a vidámparkban. Amikor megéheztem, mindig három dologra vágytam: főtt kukorica, vattacukor, perec.

A bűvös hármas ma is a gyengém. Szezonjában a főtt kukorica bármikor jöhet, a vattacukor csak szabadtéri program alkalmával, a perec pedig sok-sok ízben, házi kísérletezgetések során lett a kedvencem. Mert jó perecet nehéz találni, nekem pedig kényelmesebb megsütni, a kutatást másra hagyom, én maradok a házinál. Ráadásul, ha te készíted, rengeteg ízesítéssel készülhet, mindig ki lehet találni valami újat. Nagy kedvencem a foszlós tésztájú perec, amelyben sonka és sajt is megbújik, ha pedig a régi vidámparkos napokat szeretném felidézni, sós perecet sütök annyi változtatással, hogy a tetejére szezámmag kerül a sós máz helyett.

Sós bevonattal

Ha te mégis sós mázzal szeretnéd elkészíteni, akkor a pereceket első körben csak 5 percre told sütőbe, majd a tetejüket kend meg a mázzal, ami só (5 dekagramm), liszt (5 dekagramm) és néhány evőkanál langyos víz keverékéből áll. A lényeg, hogy a bekevert máz kenhető legyen, amit könnyedén fel tudsz vinni a perecekre.