Mogyorókrémes, lekváros rakott palacsinta: tortának is beillik

Idén a hatéves szülinapjára a középső gyerekünk azt kérte, hogy az apja süssön tortát. Mivel az apja sütőtudománya a palacsintánál kezdődik és ott rögtön le is zárul, nem volt nagyon nagy kérdés, milyen tortát fog sütni. A férfi ösztönlény, nem sokat teketóriázik, nem olvasgat utána recepteknek, nem gondolkozik arányokon, csak serpenyőt vesz elő, tojást tör és csinálja.

A palacsintatorta megszületése

Így készült el minden idők egyik talán legnagyobb sikert arató szülinapi tortája, rémisztően sok mogyorókrémmel és friss baracklekvárral, a gyerekzsúr mindent felülmúló sztárja.

Nem csúsztatott, rakott

Pedig nem pont úgy készült, ahogyan a csúsztatott palacsintának kellett volna, elkészítője nem bíbelődött külön a tojáshab felverésével, inkább a kellő mennyiségű töltelék biztosítására koncentrált. Nevezzük ezért hát ezt a művet inkább rakott palacsintának és senkit sem sértünk meg, de a lényeg, hogy elképesztően finom volt.