Házi tejkaramellakrém, amit nem lehet elrontani - Jobb, mint a Nutella

A tejkaramella egy dolog. A gyerekkoromból a Krowkára emlékszem, az úgynevezett lengyel piacokon szereztük be, puha volt, omlós és abbahagyhatatlan. Ma is lehet kapni, és most sem tudok betelni vele. Aztán volt még a magyar változat, kis téglatestek papírba csomagolva, a karamella először a papírba, majd a fogam közé ragadt bele. Lehet ezt fokozni? Lehet.

Kenhető tejkaramella?

Egyetemista éveimben latin-amerikai diákokkal is összehozott a sors, ők mutatták meg a non plus ultrát, a dulce de leche-t, vagyis nyers fordításban a kenhető tejkaramellát. Ezt a krémet sütikbe, palacsintákba, kis kekszekbe lehet tölteni, igazából minden édesség isteni lesz tőle. Na, de miért nyers ez a fordítás? A dulce de leche alapanyaga a sűrített tej, nem a cukor. A karamella a cukor gyors karamellizációjának a következménye, míg a dulce de leche-nél maga a tej, vagyis a cukrozott sűrített tej barnul meg a lassú hevítés következményeként. 

És akkor el is érkeztünk az alapanyaghoz, a sűrített tejhez. Ehhez is fűződnek emlékeim, a hűtőben mindig volt egy-egy tubus, anyuék ezt tették a kávéba. Én pedig csak megfogtam és az egész tubust belenyomtam a számba. Azóta sem értem, hogy bírtam elviselni ilyen töményen azt a cukros, émelyítő ízt.

Biztosan nem lesz keserű

A dulce de leche is ebből készül. A legegyszerűbb, ha konzerv sűrített tejet használunk hozzá. A hevítés következtében megbarnul, kicsit vajas, karamellás ízt kap, de nem érezzük majd az égetett cukorral járó keserűséget benne. 

Régen tejjel és nádcukorral készítették a dulce de leche-t, akkor bizony hosszú-hosszú órákat töltöttek vele, míg elkészült az édesség, de sűrített tejjel ez az idő 2-3 órára csökkent.