Hogyan készülnek az édes borok? Min múlik a cukortartalom?

A cukor sosem kívülről kerül a borba, maximum az olcsó, utólag édesített utánzatok esetében, amelyek akár egészségügyi kockázatot is jelenthetnek.

A szőlő fajtája, színe és a készítés módja dönti el, milyen fajta bor készül majd belőle, de attól is függ, mikor szüretelik le. Bármelyik is készül, fontos, hogy a szőlő érett legyen, megfelelő cukor- és savtartalommal rendelkezzen.

A különböző típusú borokat különböző technológiával állítják elő. A fő különbség, hogy a levet mikor választják el a szilárd részektől. A vörösbornál a szőlőszemeket összezúzzák, majd a lé együtt erjed a héjjal és a magokkal, így a szőlőhéjból kioldódik a szín- és az aromaanyag. Fehérbor készítésénél a szőlő zúzása után rögtön préselik a levet, rozénál pedig csak néhány órát erjed a lé és a szilárd rész, azután préselik, így lesz szép rózsaszín a színe.

Édes bor lehet fehér és vörös is, de sokkal gyakrabban találkozni előbbivel itthon, míg utóbbi igazi ritkaság számba megy, főleg jó minőségűt nehéz kapni belőle.

Az édes bor háttérbe szorulása

Sokszor hallani, hogy aki csak az édes borokat szereti, az nem igazi borkedvelő, nem ért hozzá. Ez egyáltalán nincs így. Az édes boroknak több száz éves hagyománya van Európában, már az ókorban is készítették, majd a királyi vacsorák fénypontját jelentették és kereskedelmi értékük is hatalmas volt. Azonban a cukor térhódításával az édes bor népszerűsége csökkent, mindenki számára elérhetővé vált, így már nem volt olyan különleges. Megjelentek az olcsó, utólag édesített borutánzatok, amelyek lerombolták az édes bor korábbi hírnevét, és amelyek komoly egészségügyi kockázatot is jelenthetnek.

Az, hogy ki mit szeret, csak és kizárólag ízlés kérdése. Nem mindenki kedveli a testes, erős, tanninos borokat, egyesek kifejezetten kellemetlen ízélményről számolnak be. A bor édessége egyébként nemcsak a cukortartalomtól függ, hanem a bor alkoholtartalma és a borban lévő glicerin is édes érzetet kelt. Minél magasabbak ezek az értékek a borban, annál inkább dominál az édeskés ízérzet, akár még száraz bor esetén is.

Az édes bor definíciója

A definíció szerint a 40-45 gramm/liter maradékcukor feletti cukortartalommal rendelkező borokat hívjuk édes boroknak. Azonban nem csak a cukortartalmon, a savtartalom arányán is múlik a dolog. 

A cukor nem kívülről kerül a borba, hanem már a szőlőszemekben is benne van. Ahogy beérik a szőlő, úgy nő a cukortartalom és úgy csökken a savtartalom. A cukor mennyiségétől nem csak a leendő bor alkoholtartalma, de a maradékcukor-tartalom is függ. Amikor a mustban az élesztőgombák belekezdenek a cukor elfogyasztásába és ezzel együtt a cukor alkohollá alakításába, akkor döntheti el a borász, hogy leállítja-e a folyamatot, meg szeretné-e őrizni maradékcukrot. Ha az összes cukor alkohollá alakul, a végeredmény száraz bor lesz.

Hogyan készül az édes bor?

Mivel az élesztőgombák alakítják át a cukrot alkohollá, ezért ha megáll az erjedés és az élesztőgombák elpusztulnak, akkor meg lehet előzni a must cukortartalmának elvesztését. Ez történhet természetes és mesterséges úton is.

Természetes úton

Természetes úton kétféleképpen történhet: egyrészt akkor, ha nagyon magas a must cukortartalma. Ilyenkor az élesztőgombák nem viselik el az általuk létrehozott körülményeket (a magas alkoholkoncentrációt) és elpusztulnak. Az a cukormennyiség, amit nem erjesztettek alkohollá, megmarad. Ilyen magas cukortartalommal főként a késői szüretelésű, az aszú és a jégborok rendelkeznek.

A természetes út másik módja az erjedést gátló tényezők előfordulása, mint az aszúsodás. Az aszúsodást előidéző nemes penész által termelt anyagok és a magas cukorkoncentráció nehezítik az élesztők munkáját, viszont ez a végeredmény alkoholtartalmán is meglátszik.

Mesterséges úton

Ha a borász édes bort szeretne készíteni, mesterségesen is megállíthatja az erjedést, erre két módszer létezik. Az egyik hűtéssel és kénnel történik, ugyanis az élesztőgombák nem bírják sem a hideget, sem a magas kéntartalmat.

A másik módja az alkohol: ezt az eljárást avinálásnak is szokták hívni, ilyenkor a kívánt cukortartalom elérésekor a borász borpárlatot önt a mustba, hogy olyan alkoholkoncentrációt idézzen elő, amelyet az élesztőgombák nem tolerálnak. Így egy erősített bor születik, amelynek az alkoholtartalma mellett a cukortartalma is magas.

És sajnos még mindig működik a must cukrozása.

Az édes bor azonos a desszertborral?

Bár az elnevezés ugyanazt takarja, nem feltétlenül érdemes őket desszertbornak hívni, ugyanis az kijelöli a fogyasztás alkalmát, olyan, mintha csak édességek mellé lehetne őket kínálni. Pedig az édes bort nem csak desszertek mellé érdemes fogyasztani, tökéletes kísérője sajtoknak vagy éppen libamájnak is, de más fűszeres, pikáns, akár ázsiai ízek mellé is jól passzol.

Fotó: Getty Images