Nagyiféle zserbó: omlós tészta, bőséges töltelék és csokimáz teszi ellenállhatatlanná
Cikkek
Habkönnyű túrógombóc, ahogy a nagyi készítette: így nem fog szétesni főzés közben
Krémes, fahéjas sütőtöklekvár: szinte semmi munkával készül
Ropogós
Vitaminbomba szivárványsaláta: őszi immunerősítés a javából
Krémes, tejszínes szószban sült karfiol: sok sajt pirul a tetején
Nagyon csokis brownie őszi kiadásban: körte és dió gazdagítja
Egyszerű tojásleves spórolós napokra: finom és laktató
Hamis túrókrém kölesből: citromhéjtól lesz aromás
A diós-lekváros zserbó igazi karácsonyi klasszikus, nem hiányozhat az ünnepi asztalról.
A zserbó sokak kedvenc süteménye: egyesek szerint a rengeteg diótól lesz pazar, míg mások a jó minőségű lekvárra esküsznek, amivel nem szabad spórolni a tészták megkenésénél. Én mind a két állítással egyetértek, viszont ugyanilyen fontosnak tartom a bevonót is. Csakis jó minőségű tejcsokit fogadok el rajta.
Fontos az alapanyagok minősége
Emlékszem, a mamám kakaóból keverte ki a mázat, és bár tényleg ötletes megoldás, ha nincs otthon csokid, de nem az igazi. Én és a testvérem tejcsokiimádók vagyunk, ezért a sütiket mindig kiváló minőségű csokoládéval öntjük nyakon, így késztve maga a tökély.
A lekvárnál ragaszkodunk a magas gyümölcstartalommal bíró változatokhoz: a zserbót szinte minden háztartásban baracklekvárral töltik, én azonban kentem már meg a lapokat erdeivel, meggyel és eperrel is, szerintem ezekkel is nagyon finom.
A tészta készítésénél figyelni kell arra, hogy kellemes meleg legyen a konyhában, legalábbis az én mamám mindig azt mondta: jólesik a lisztnek és a vajnak a meleg, hálásabb tészta lesz. És ami a legfontosabb: szívvel-lélekkel készítsük, mert ami szeretettel készül, az rossz nem lehet! A szeretet a titkos fűszer, mindig kéznél tartok belőle, jókedéllyel veszem uralmam alá a konyhát, különösen azoknál a recepteknél, amelyek a mamámtól maradtak rám. Igyekszem ezeket életben tartani, néha kiegészíteni, például a zserbót érdemes jó nagy adag tejszínhabbal kínálni.
Zserbó
Hozzávalók 8 személyre
Tészta:
- 50 dekagramm liszt
- 25 dekagramm vaj
- 1 csipet só
- 1 tasak vaníliás cukor
- 1.5 dekagramm élesztő
- 3 evőkanál 20%-os tejföl
- 2 darab tojássárgája
Töltelék:
- 30 dekagramm darált dió
- 10 dekagramm cukor
- 45 dekagramm baracklekvár
Máz:
- 1 tábla tejcsoki
- kevés tej
Elkészítés:
Az átszitált lisztben először a szobahőmérsékletű vajat morzsoljuk el alaposan, ezután a tasak vaníliás cukor és az élesztő következik, utána 1 csipet sóval is gazdagítsuk a tésztát. Alapos keverés után a 2 tojássárgája és a tejföl is kerüljön az edénybe, dolgozzuk össze a tésztát, majd tegyük félre pihenni 30 percre.
A diót és a cukrot keverjük össze.
A pihent tésztát tegyük gyúródeszkára, formáljunk belőle hengert és osszuk négy egyforma részre.
A tepsinket kenjük ki vajjal, a tésztát pedig nyújtsuk ki a tepsi méretéhez igazítva. Mehet bele az első lap, kenjük meg alaposan lekvárral, majd szórjuk meg dióval, fedjük le tésztával és ismételjük a töltési folyamatot addig, amig az utolsó tészta is rákerül a sütire. Az utolsó lap tetejét villával szurkáljuk meg, majd 170 fokos sütőben 40-45 perc alatt süssük készre.
Amikor kihűlt a sütemény, csokimázzal borítsuk be.
Csokimáz:
Vízgőz felett olvasszuk meg a csokit, ha szükségesnek érezzük, kevés tejet adhatunk hozzá.
Fotó: Getty Images