Csípős és ropogós rántott hús: a Nashville-i csirke semmihez sem fogható

Nashville-ben terjed egy mondás, miszerint a turisták a zene miatt fedezik fel a várost, végül az ételek miatt maradnak. Az egyik leghíresebb mesterművük a rántott csirke, amit csípősen vagy extra csípősen lehet kérni a helyi étkezdékben, és persze otthon is elkészíthető.

A tüzes étel az 1930-as években lett népszerű Amerikában, köszönhetően Norton Prince-nek, akinek a barátnője készítette el először az emlékezetesre sült csirkét. A barátnő bosszúból szolgálta fel a csípős csibét szerelmének, az volt a szándéka, hogy Norton leégesse az ízlelőbimbóit. A nő arra nem is számított, hogy a férfi olyannyira rabja lesz az ételnek, hogy elkezdi árusítani.

A Prince's Hot Chicken ma is nagyon népszerű étkezde, Nashville-ben járva érdemes betérni a forró, ropogós falatokért, felejthetetlen élményben lesz részünk. A ropogós bunda - a fűszerezése miatt - szó szerint felrobban a szánkban, órák múlva is érezni fogjuk az ízét. Csípős, de nem ehetetlenül, elképesztően finom, olyan étel, amit az életben legalább egyszer muszáj megkóstolni.

A Nashville-i csirke panírjába minden amerikai étkezdében kerül valami plusz. Van, ahol írós pácban pihen a hús, de az én változatomban tojásos, tejes, nagyon fűszeres és lisztes bundát kap a csirke. Ha hűek szeretnénk maradni a Nashville-i életérzéshez, készítsünk csípős fűszerolajat is, amivel az aranybarnára sült húst megkenjük, de ezt akár el is hagyhatjuk. A rántott csirke mellé kenyeret és savanyúságot kínáljunk.