Bár az apukák szerint nem rendes étel, hiszen nincsen benne hús, a szilvás gombóc kicsik és nagyok szívébe egyaránt belopta magát, és az elmúlt évtizedek alatt igazi klasszikussá vált. Léteznek sárgabarackkal, meggyel vagy éppen eperrel készült változatai, számomra azonban mindig a szilvás marad az igazi.
Tény, hogy a nagymamák specialitása nem egy 10 perces fogás – és emiatt én sem készítem el gyakran –, de ha végre megkóstolhatom az első gombócot, mindent megbocsátok neki. Egy szezon alatt 1-2 alkalommal kötelező, és ha lefagyasztasz néhány adag szilvát, akkor télen is kedvedre szorgoskodhatsz vele a konyhában.
A krumplikat mossuk meg, tegyük egy nagyobb edénybe, és öntsük fel annyi vízzel, hogy ellepje őket. Adjunk hozzá kevés sót, fedjük le, és közepes hőfokon főzzük puhára.
Szűrjük le a vizet, a krumplikat sorakoztassuk egy nagyobb deszkára, és hagyjuk őket szobahőmérsékletűre hűlni. Hámozzuk meg, majd apró lyukú reszelőn reszeljük le, vagy krumplinyomón passzírozzuk át.
Amíg a krumpli fő, készítsük el a prézlit. Mérjük a mozsát egy közepes edénybe, adjuk hozzá az olajat, és alacsony hőfokon, folymatos kevergetés mellett pirítsuk aranybarnára. Hagyjuk hűlni 10-15 percig, majd keverjük hozzá a cukrot, a vaníliás cukrot és a fahéjat, és tegyük félre.
A szilvákat mossuk meg, töröljük szárazra, ha nagyobbak, vágjuk félbe. Tegyük félre.
Egy nagy, 5 literes edényben forraljunk enyhén sós vizet. Közben gyúrjuk a krumplihoz a lisztet, a sót és az olajat, majd ha összeállt, formáljunk belőle 5-6 cm átmérőjű rudat. Egy késsel vágjunk belőle ujjnyi vastag szeleteket, kissé lapítsuk ki, tegyünk mindegyik közepébe 1-1 szem szilvát, csipkedjük össze a tésztakorongok széleit, és formázzunk belőlük szabályos gombócokat. Végig lisztes kézzel dolgozzunk, így könnyebb lesz a tésztát formázni.
Ha a víz felforrt, óvatosan dobáljuk bele a gombócokat, és 6-7 perc alatt főzzük puhára. Onnan számítva, hogy feljöttek a víz felszínére, további 2-3 percig hagyjuk főni.
A kész gombócokat forgassuk a fahéjas prézlibe, és tetszés szerint porcukorral, tejföllel fogyasszuk.
Fotók: Kapitány Beáta / Sóbors
@sobors.hu
