Így készül a kumpir, a török sült burgonya: bármilyen feltét jól áll neki

A cékla az a zöldség, ami átível minden évszakon, ha tél van, akkor azért jó, mert hiányoznak a színek és az ízek, ha tavasz van, akkor azért, mert még nincsenek itt az újak, de már unjuk a régieket, ha meg nyár van, jönnek az új céklák, akkor pedig ezért szeretjük.

A cékla és a köles is úgynevezett szuperélelmiszernek számít, mert mindkettőben nagyon sok az értékes alapanyag, ásványi anyag, vitamin, rost. Pedig mindkét alapanyag régóta menő itthon is, a köleskása az egyik legrégebbi magyar alapétel.

A kölesből ugyanolyan könnyű rizottót készíteni, mint rizsből, csak egészen más lesz az íze és a karaktere. A céklapüré nem csak eszméletlenül finom, de gyönyörű, élénk pink színe lesz tőle az ételnek, amitől nézni is olyan jó, hogy szinte sajnáljuk megenni. De csak szinte.

Ha az ember céklát főz vagy süt, mindig érdemes nagyobb adagot legyártani, és egyik nap sültcékla-salátát, másik nap meg mondjuk egy ilyen kölesrizottót készíteni belőle.

Juhsajttal és kecskesajttal is finom, de akár fetát is morzsolhatunk a tetejére. Ha lett volna itthon, biztos teszek rá egy kis kaport is, nagyon jól megy hozzá.

Céklás kölesrizottó

Hozzávalók 4 adaghoz

500 gramm cékla
250 gramm köles
3 evőkanál vaj
1 gerezd fokhagyma
1 liter alaplé
ízlés szerint sajt
ízlés szerint só

Előkészítési idő: 1 óra
Elkészítési idő: 20 perc

Elkészítés:

A céklát héjastul megfőzzük vagy egyenként alufóliába csomagolva megsütjük. Hámozzuk és egy kevés alaplével keverve pürésítjük. Egy lábosban egy evőkanál vajat felolvasztunk, beletesszük a reszelt fokhagymát, és amikor illatozik, rátesszük az előzőleg szűrőben, folyó víz alatt átmosott kölest. Ráöntünk annyi alaplevet, amennyi éppen ellepi, és megvárjuk, míg magába szívja. Ezt a műveletet addig ismételgetjük, míg majdnem megpuhul a köles, ekkor adjuk hozzá a céklapürét. Ha kell, sózzuk, és egészen puhára főzzük a kölest. Végül hozzákeverjük a maradék vajat. Tálaláskor sajtot morzsolunk a tetejére.