A cseh és a magyar konyha között számos hasonlóság felfedezhető, itt van például rögtön a legendás gulyásuk. Bár a cseh verzió egyszerűbbnek, szinte már puritánabbnak mondható a miénkhez képest, két dolog mégis közös bennük: a hamisítatlan őrölt csemege pirospaprika, no és persze a kiváló minőségű marhahús.
Csodájára járva a cseh gulyásnak, gondoltam egy nagyot, és némi kutatómunka után megfőztem ezt az igazán különleges, autentikus ételt.
A titok nyitja a hússal azonos mennyiségű vöröshagyma, a paradicsompüré és a hagyma lepirítása, ami mellé bűntársul szegődik még a babér, a kömény és a majoránna is. A cseh gulyást házi knédlivel illik kínálni!
A hagymákat tisztítsuk meg és aprítsuk fel.
A marhacombot szintén vágjuk fel 3x3 cm-es vagy 3x4 cm-es darabokra.
Egy nagy lábosban hevítsük fel a vajat, majd dobjuk rá a hagymát, és gyakori keverés mellett dinszteljük meg. Fontos, hogy a hagymát szinte barnára kell sütni, mert részben ez adja majd meg a gulyás alapízét.
Ha már kezd alakulni a szín, hintsük meg az őrölt köménnyel, forgassuk alaposan össze.
A korábban felvágott marhacombot ezen a ponton szintén adjuk hozzá a hagymás, fűszeres alaphoz.
Pirítsuk le a húst, és időnként keverjük meg, hogy az esetleg odakapni vágyó szaft se menjen kárba. Ha szükséges, adjunk hozzá 1-2 kanál vizet, csak hogy biztosan ne égjen le az étel.
Közepes lángra csökkentve a hőt, adjuk hozzá a hagymás húshoz az őrölt borsot, a pirospaprikát, a majoránnát, a reszelt fokhagymát és a paradicsompürét. Egy percig pirítsuk, miközben folyamatosan keverjük. Ez egy kulcsfontosságú pontja az ételnek, ugyanis ha itt leég, akkor az egésznek annyi. Ekkor szintén adhatunk hozzá 1-2 kanál vizet, hogy megakadályozzuk a leégést.
Ezután öntsük fel az egészet annyi vízzel, hogy majdnem ellepje a húsokat. Adjuk hozzá a babérleveleket.
Forraljuk fel, majd vegyük le a lángot egészen kicsire, és fedő alatt, kb. 2-2,5 óra alatt főzzük készre. Egy jó minőségű marhahúsnak kb. ennyi idő kell ahhoz, hogy megpuhuljon.
Időnként keverjük meg a gulyást, és ha szükséges, pótoljuk az elpárolgó vizet. Ne felejtsük el, hogy a víz pótlásával az utánfűszerezést se hanyagoljuk el, hiszen a vízzel hígulni kezd a gulyás. Amit érdemes pótolnunk benne, az a só, a bors, a majoránna és a kömény.
Ha jól dolgoztunk, akkor egy sűrű, szaftos, ragus gulyást kapunk, amit már nem is szükséges igazán sűríteni. Ám ha mégis, akkor ehhez folyamodjunk egy kanál liszthez. Díszítésként pedig hintsük meg pirított hagymával.
Fotók: Horváth Kitti Gabriella/SóBors
@sobors.hu
