A cseh konyha több elemében is hasonlít az osztrák és a magyar konyha világára. Egyik hagyományos fogásuk pedig nem más, mint a knédli, vagy ahogyan ők hívják, a kenyérgombóc.

A kenyérgombóc, vagy ahogy sokan talán jobban ismerik, a knédli, egy igazán autentikus cseh étel. Szerencsére néhány héttel ezelőtt nekem is volt alkalmam megkóstolni Prágában, így adta magát az ötlet, hogy miért is ne készíthetném el akár itthon is?

Ezt a „kenyeret” Csehországban, főleg a cseh gasztronómia egyik kulcsfontosságú étele, a cseh gulyás mellé szokták előszeretettel kínálni az éttermekben. Bár az elkészítése elsőre bonyolultnak tűnhet, csupán néhány alapanyag kell hozzá és pár praktika, amelyek segítségével a párolást kivitelezhetjük.

Tipp

A knédli tej nélkül, vízzel is elkészíthető, így a laktózérzékenyeknek sem kell róla lemondaniuk.

Cseh knédli

Hozzávalók 4 személyre

500 g finomliszt
0.5 tk só
10 g friss élesztő
1 csipet kristálycukor
240 ml langyos tej (helyettesíthető vízzel)
1 db tojás
3 ek állott, félszáraz kenyérkocka

Előkészítési idő: 20 perc
Elkészítési idő: 50 perc
Kelesztési idő: 1 óra

Elkészítés:

Az állott kenyeret kockázzuk fel egészen apróra. Fontos, hogy semmiképpen se friss kenyér legyen, mert az szét fog esni a knédli párolása közben.

Egy mély tálban keverjük össze a lisztet 2 csipet sóval, majd csináljunk a közepére egy mélyedést.

A mélyedésbe morzsoljuk bele az élesztőt, adjunk hozzá egy csipet cukrot, majd öntsük rá a langyos tej 1/3 részét, és egy villával óvatosan forgassunk bele egy kis lisztet a kráter széléről.

Hagyjuk állni 5 percig, amíg az élesztő elkezd dolgozni.

Amíg az élesztőre várunk, egy másik tálban keverjük össze a maradék tejet a tojással.

Adjuk hozzá a lisztes, élesztős keverékhez, és alaposan dolgozzuk össze.

Kézzel vagy gépi keverővel gyúrjunk belőle egy tésztagombócot.

Ha a tészta túlságosan ragadós lenne, adjunk hozzá még egy kis lisztet.

A kenyérkockák sorsa ezután pecsételődik meg: a procedúra végén gyúrjuk hozzá a már kész tésztához.

Ha kész a tészta, takarjuk le egy konyharuhával, és szobahőmérsékleten kelesszünk kb. 1 órát.

Ezalatt a tészta a duplájára fog nőni.

Ezután következik a dolgok kacifántosabbik része:

Vegyünk elő 2 azonos méretű, de legalább közepes lábost. Az egyikben forraljunk fel vizet, majd tegyünk rá egy zsírfogó rácsot (vagy párolóbetétet). Erre kerül majd a tészta.

A tésztát, ha megkelt, válasszuk ketté, és formázzunk belőlük 1-1 veknit. Fontos, hogy a mérete akkora legyen, amit úgy tudunk ráfekteteni a zsírfogóra, hogy azon kényelmesen elfér, és nem lóg le róla.

Ha kész a 2 vekni, az egyiket tegyük rá a zsírfogóra, ha már lobog alatta a lábosban a víz.

Ezután a másik lábost fordítsuk rá a zsírfogóra úgy, hogy nagyjából összezárjon az alsó lábossal.

Ezáltal mindenféle párolóedény, párolóbetét és egyéb hókuszpókusz nélkül kb. 25 perc alatt készre pároljuk a knédlit.

Ezzel pedig már el is árultuk, hogy a pároláshoz mindössze 20-25 percre van csak szükség, a lábosban azonban folyamatosan lobognia kell a víznek, de csak kis vagy közepes lángon.

Az idő lejártával vegyük le a lábost a zsírfogóról. A cipót levéve a párolóról takarjuk le egy konyharuhával, hogy szépen, lassan hűljön csak ki, de közben ne tudjon kiszáradni.

A másik cipóval is ismételjük meg a párolási folyamatot, vagy akár pihentessük egy éjszakát a hűtőben, és készítsük el másnap, frissen.

A hűtőben tárolva, párolt állapotában még napokig eláll, ráadásul hidegen és melegen is tálalható, például raguk vagy pörköltek mellé.