Használd ki a kánikulát, aszalj paradicsomot!

Olívaolajban eltéve, fokhagymával, fűszerekkel maga a csoda

A kánikula jó dolog, ugyanis a természet, (jegyezzük meg: borzasztó bölcsen), mindig akkor küldi a forróságot, amikor érnek a gyümölcsök. Nincs is más dolgunk, mint félbe vágni, kitenni őket a napra, pár napot várni, és helló, kész is az egészséges és tartós csemege.

Természetesen a paradicsomról sem szabad ilyenkor megfeledkezni. A fűszeres olívaolajban eltett aszalt paradicsom szuper találmány, egyszerű, finom, és egy csomó recept egyenesen követeli, hogy tegyünk bele szárított paradicsomot. Meg ami nem követeli, abba is tehetünk, a pörkölttől a spagettiig, bármibe.

Egy baj van csak vele: hogy a boltban vásárolva szörnyen drága. Mondjuk, ennek megvan az oka: mire egy kiló paradicsomból eltávozik a nedvesség, nagyjából egy maréknyi marad belőle, szóval az ára, maradjunk abban, indokolt, és otthon sem fogjuk tudni sokkal olcsóbban kihozni, ezt jó előre tudni.

Fotó: Shutterstock

A kiválasztás

A minősége viszont a házi aszalt paradicsomnak egyszerűen kompromisszummentes. Eleve úgy indul a dolog, hogy a gondos váltogatás után legfinomabbnak ítélt paradicsomból készítjük. Igen, ha nem terem a kertben sok-sok édes paradicsom, akkor a szárítást megelőzi egy hosszas piacozás, amikor is végig kell kóstolni az összes szóba jöhető fajtát.

A szárításra alkalmas paradicsom nagy, és vastag húsú, ellenkező esetben, mire eltávozik a nedvesség, nem marad belőle semmi, csak egy csoffadt kis paradicsomchips. Az is finom egyébként, de mennyivel jobb a húsos, koncentráltan paradicsom ízű, és viccesen gumis állagú aszalt paradicsom! Sokkal.

Az előkészületek

Ha megvan a Tökéletes Paradicsom, rögtön vásárolunk belőle vagy két kilót. Vagy inkább ötöt, de leginkább annyit, amennyit egyszerre el tudunk helyezni, és vállalni tudjuk a mozgatását. Három-öt napra rendezkedünk be adagonként, szóval nem árt, ha az időjárásjelentést is figyeljük.

Következő lépésként kitaláljuk, hogy hogy oldjuk meg a szárítást. Én ilyenkor a nagy kerti asztalt szoktam stoppolni, (fájdalom, mostantól kézből kávézunk), és arra helyezem a paradicsomos tányérokat, amiket ilyen helyes, légy távoltartó, hálós búrával szoktam lefedni.

Fotó: Shutterstock

Ha nagyon sok a paradicsom, akkor nagy tálcákra, vagy tepsire teszem, aminek a négy sarkára poharat helyezek, majd az egészet beborítom egy kimaradt szúnyoghálóval. A poharak azért kellenek, hogy a tálcán a háló ne érjen hozzá a paradicsomhoz, mintegy tető tartó oszlopként működnek. A háló lelógó részeit betűröm, mert a legyek nagyon motiváltak, és megtalálnak minden kis rést, amin beférkőzhetnek paradicsomot legelni, azt pedig nem szeretnénk. 

A procedúra

Az aszalt paradicsomnak valót megmossuk, negyedekbe vágjuk, a magokat kipöcköljük, és hússal fölfelé, szépen egymás mellé tányérra rakjuk őket. Ezután lefedjük, és kitesszük a napra. Ha odaért az árnyék, tovább költöztetjük a paradicsomot, éjszakára pedig bevisszük, nehogy meglepje az eső, vagy ráhulljon a harmat.

Ha akarod, sózhatod is a darabokat, ez meggyorsítja a folyadékvesztést. Én ezt a módszert nem igazán kedvelem, a házi eltevésbe ugyanis pont azért kezdtem bele eredetileg, mert a bolti aszalt paradicsomokat túl sósnak találtam.

A paradicsomok a szemünk láttára fognak összeesni. A végén tényleg döbbenetesen kevés marad, egy kilóból egy kis üvegnyi, de az színtiszta, koncentrált ízbomba lesz.

Az eltevés

A napon szárított paradicsom ebben a formájában, üvegbe zárva már télálló, de szerintem az igazán tuti módszer az, ha felöntjük olívaolajjal, ami elzárja az oxigént. Ezt az olajat fűszerezhetjük is kedvünkre, tehetünk bele fokhagymagerezdeket, szárított fűszereket, egész borsot, bazsalikomot, oregánót, vagy amit szeretnénk.

Fotó: Shutterstock

Sózhatjuk is, én nem szoktam, majd a tányéron. Az üveget lezárjuk, polcra tesszük, és gyönyörködünk benne felbontásig, utána pedig beletesszük mindenféle ételbe, a salátától a rántottáig mindent ezzel ízesítünk. Persze felbontás után is simán eláll, de akkor én már hűtőben szoktam tartani, biztos, ami biztos.

A lájfhekk

Bármikor előfordulhat, hogy az időjárás kibabrál velünk, és a tartósítási terveinkkel, vagyis jön a három napos esős idő, meg a borulás. Ne pánikolj, hozd be a paradicsomaidat, és told be a sütőbe (persze ne műanyag tálcán). Alacsony hőfokon szárítsd tovább, de azért félóránként nézzünk rá, nehogy paradicsomchips legyen belőle a végén. A végeredmény ugyanaz lesz, mint a napon szárított verziónál, csak az előbbi romantikus (és praktikus), az utóbbi meg praktikus megoldás. Ezzel egyben azt is állítjuk, hogy akkor is készíthetsz nyugodtan aszalt paradicsomot, ha nincs kerted (erkélyed, teraszod, stb), és nem tudod napra tenni a termést.

Plusz öröm, hogy a házi aszalt paradicsom ajándéknak is szuper, szóval, ha valakit nagyon szeretsz, akkor adjál neki belőle egy üveggel, akit meg nem szeretsz annyira, annak úgysem fogsz, mert most már tudod, hogy mekkora kincset hoztál létre.