Ropogós kacsatepertő - Frissen, melegen, házi kenyérrel az igazi

Legolvasottabb cikkek
Friss és ropogós

Gyerekkoromban, amikor falun nyaraltunk, nagymamám sokat sütött tepertőt. Ő így hívta, nem töpörtyűnek. Mivel disznóhúst nem ettünk, kizárólag szárnyasból, általában csirkéből készítette. Reggelire a ropogós kenyér csücskével, frissen, forrón ettem.

A falusi nyaralónk már nincs meg, de szerencsére a piacon mindig tudok friss bőrt és hájat vásárolni a kedvenc árusomtól. Bár már anyuka vagyok, ez a szerelem megmaradt.

Sajnos a családból csak én szeretem a tepertőt avagy a töpörtyűt, úgyhogy ritkán vásárolok - de akkor én eszem meg az összeset. Sokszor azt sem tudom kivárni, hogy kihűljön. Azóta kacsából is készítettem, aminek még finomabb az íze, mint a csirkének. A tepertősütés egyetlen kellemetlensége az elég erős, átható szag, de ezt alapos szellőztetéssel orvosolni lehet.

A kacsazsír igenis egészséges

Tudom, hogy nem túl diétás és könnyű étel, de a töpörtyűt én magában is szeretem, szívesen eszem hozzá savanyúságot, és persze - ha épp nem fogyókúrázom - friss, ropogós kenyeret. A töpörtyűből kisült zsírt kenyérre kenve, lilahagymával is fogyaszthatjuk, de rengeteg ételhez felhasználhatjuk - én múltkor a pogácsatésztába tettem belőle, de a hétvégi rántott húst is szoktam kacsazsírban sütni.

A kacsazsír egyébként egyáltalán nem olyan egészségtelen, mint azt sokan gondolják, sőt, a benne található linolénsav támogatja a vesék optimális működését, valamint fontos szerepet játszik a kalcium felszívódásában. A kacsazsírban található egyszeresen telítetlen zsírok csökkentik a koleszterinszintet is. Az egyetlen, amire figyelni kell, az a mérték.

Kacsatepertő

kacsatöpörtyűrecept

Hozzávalók 4 adaghoz

  • 1 kilogramm bőrös háj
  • 3 deciliter víz
  • 4 gerezd fokhagyma
  • ízlés szerint
  • ízlés szerint bors
  • ízlés szerint majoranna
  • 1 deciliter tej
Recept idők

Elkészítés:

A bőrös hájat ízlés szerint 3-4-5 centiméteres kockákra vágjuk - én a kisebb darabokat szeretem -, jól megvizsgáljuk, hogy nem maradt-e rajta toll vagy az azt tartó tok, és egy lapos, vastag falú edénybe tesszük. Felöntjük annyi vízzel, hogy félig ellepje, majd mellédobjuk a fokhagymagerezdeket és a többi fűszert.

Lefedve egy órát főzzük, majd amikor már szép színe van, párszor óvatosan megkeverjük. Amikor kezd barnulni, álljunk mellette, óvatosan keverjük, nehogy a tepertő összetörjön. A fedőt levéve ropogósra sütjük. Néha kicsit megnyomkodjuk az edény szélénél, hogy van-e még zsír a hájban, ha még serceg, akkor hagyjuk sülni.

Amikor elég barna lett, egy jénaiba átszűrjük a zsírt. Amikor már csak nagyon kevés zsír maradt a töpörtyű alatt, adjuk hozzá a tejet, és letakarva pirítsuk pár percig. A tej azért kell, hogy szép színű és ropogós legyen. Akkor jó, ha megkocogtatva ropogós a külseje.

Egy tányérba kiszedegetjük, és hagyjuk kihűlni - vagy melegen befaljuk.


Fotó: Szász Eszter/Sóbors

Ezt is szeretjük