Kinek való az időszakos böjt? Előnyök és minden, amit tudni kell róla

Az időszakos böjtnek rengeteg pozitív egészségügyi hozadéka ismert, azonban vannak olyan helyzetek, amikor kifejezetten ártalmas is lehet. Tudj meg róla mindent, mielőtt belevágnál!

Az időszakos vagy szakaszos böjt egy olyan diéta, amelynek a lényege, hogy a napnak csak egy adott időszakában étkezhetsz. 

Bár arra vonatkozó megkötések nincsenek, hogy ez idő alatt milyen ételeket fogyaszthatsz, mégis sokak számára hatékony fogyókúrás módszer, mivel az összkalória-bevitel jelentősen lecsökken. Sok pozitív hozadéka ellenére nem való mindenkinek, és ha te is azt tervezed, hogy belevágsz a diétába, akkor az alábbi tudnivalókat mindenképp vedd fontolóra!

Mi is az időszakos böjt?

Az időszakos böjt (angolul intermittent fasting) a világ egyik legnépszerűbb diétás módszere, sokan pedig nemcsak fogyókúrás célokkal vágnak bele, hanem azért is, hogy egyszerűbbé tegyék az életüket és egészségtudatosabbak legyenek. A diéta ugyanis nem határozza meg, hogy mit egyél, csak azt, hogy mikor. Ebben az értelemben pedig inkább táplálkozási, nem pedig diétás módszernek minősül. A legtöbb altípus napi 16 órás böjtöt javasol, vagy heti két alkalommal 24 órát.

Milyen típusok közül választhatsz?

Valamennyi típus két részre osztja a napot vagy a hetet: egyik rész, amikor lehet enni, a másik pedig amikor nem. Az alábbiak a legnépszerűbbek:

A 16/8-as módszer: a reggeli kihagyásával jár, a napi szükséges tápanyagokat pedig 8 óra alatt kell elfogyasztani, például dél és este 8 óra között. Előtte és utána böjt.

Az 5:2-es diéta: a hét egymást követő 2 napján csak 500-600 kalóriát szabad elfogyasztani, amit 5 napig normál étkezés követ.

Evés-Stop-Evés módszer: a hét 1 vagy 2 napján tilos az evés 24 órán át, például egyik vacsorától a másikig böjt.

A legtöbb módszer akkor működőképes, és akkor várhatsz tőlük fogyást, ha a böjtös időszakokban kimaradt étkezéseket nem próbálod több étellel kompenzálni akkor, amikor ehetsz.

Ezért lehet hasznos

Amikor elkezdesz böjtölni, az számos testi folyamatot beindít. Először is a szervezeted úgy alakítja a hormonszinteket (többek között az inzulint és a humán növekedési hormont), hogy az eltárolt zsír könnyebben hozzáférhetővé váljon. Egyrészt ez vezet fogyáshoz. Emellett pedig a hosszabb-rövidebb koplalásnak sejtmegújító hatása is van. A fogyókúrás előnyök mellett az időszakos böjtnek sok más pozitív hozadékát is megtapasztalhatod. Ezek a következők lehetnek:

Normalizálja a vércukorszintet: az időszakos böjt képes 3-6%-kal csökkenteni a vércukor szintjét és 20-31%-kal az éhgyomori inzulinszintet, így hatásos módszer lehet az inzulinrezisztencia kezelésében.

Gyulladáscsökkentő: böjt során csökken bizonyos gyulladásos markerek szintje, amelyek kulcsszerepet játszanak számos krónikus betegség kialakulásában.

Segít a szívnek: a böjt csökkenti a „rossz” LDL-koleszterin és a trigliceridek szintjét, így csökken a vérereket elzáró lerakódások kialakulásának a kockázata.

Öregedésgátló hatás: patkányokon végzett kísérletek arra az eredményre jutottak, hogy az állatok koplaltatása növelte az élettartamukat, 36-83%-kal tovább éltek.

Egészséges életmód elérhetőbben: egészségesen étkezni nem nehéz, azonban az életstílust hosszú időn át fenntartani már annál inkább az, főleg akkor, ha mindent magadnak készítesz, otthon. Az időszakos böjt úgy segít a kitartásban, hogy nem kell annyit tervezned, főznöd és utána takarítanod, mint korábban.

Mikor nem ajánlott?

Mint bármelyik más csodamódszer, az időszakos böjt sem való mindenkinek, hiszen ártalmas is lehet.

Az alábbi esetekben nem ajánlott elkezdeni:

• várandósság, szoptatás
• cukorbetegség
• alacsony vérnyomás
• alacsony testsúly
• táplálkozási zavarok
• vérszegénység

Ha részletesebben is olvasnál a témáról, akkor a Healthline magazin időszakos böjtről szóló átfogó cikkéből megteheted.

Fotók: Getty Images