8 isteni recept zsenge karalábéval: főzeléknek és salátának is tökéletes

Ezt a húslevesreceptet kifejezetten ünnepi alkalmakra tartogatjuk. Családi receptúra alapján készül, amely a megszokott fűszerek mellett egy különleges összetevőt is tartalmaz: a szerecsendió-virágot.

A húsleves nemcsak a másnaposságra és a betegségre kiváló gyógymód, de az egyik legnépszerűbb ünnepi étel is egyben. Karácsonykor gyakorta készül a húsleves fácánból, vagy éppen gyöngytyúkból, de az én abszolút kedvencem még mindig a marhahúsleves.

Ez a változat pedig, amellett, hogy a standard zöldségekkel és a legnemesebb marhahúsokkal készül, a velős csont és koriander mellett egy különleges összetevőt is tartalmaz, ami nem más, mint a szerecsendió-virág.

Ez a parányi fűszer amilyen egyszerűnek tűnik, olyannyira karakteres az íze, ami nélkül ma már szinte nem is készülhet itthon egy kiadós marhahúsleves.

Tipp

Aki szereti az erőset, annak, még mielőtt a leves teljesen megfőne, érdemes beletenni egy kis erőspaprikát egészben. Ezt már nem kell főzni, elegendő, ha a gőz áthatja, így éppen csak hogy egy kis pikánsságot kölcsönöz a levesnek, de nem okádunk utána tüzet.

Különleges, ünnepi húsleves

Hozzávalók 4 személyre

0.5 kg marhacomb
0.5 kg marhacsont (pl. velős csont)
2 db sárgarépa
2 db fehérrépa
2 db közepes krumpli
1 db kisebb fej vöröshagyma
1 db fokhagymafej
1 db tv-paprika
1 db paradicsom
0.5 db zellergumó
1 ek só
3 szál zeller zöldje
1 csokor petrezselyem
1 db babérlevél
1 kk egész koriandermag
1 csapott ek szemes fekete bors
1 db szerecsendióvirág
1 db marhahúsleves-kocka

Előkészítési idő: 20 perc
Elkészítési idő: 3 óra

Elkészítés:

A marhacombot kisebb, 2x3 cm-es darabokra vágjuk, a zellert, a répákat meghámozzuk, a paprikát kicsumázzuk.

Egy nagy lábosban, szigorúan hideg vízben, feltesszük a combdarabokat és a húsos csontot, csontokat főni lassú tűzön.

Amikor először felhabzik, az egész vizet le kell önteni róla, hiszen ekkorra fő ki minden olyan a húsból, amire a levesnek egyáltalában nincsen szüksége.

Amikor az első leöntés megtörtént, újból felöntjük a húsokat hideg vízzel, és ismét elkezdjük melegíteni. Fontos, hogy ne öntsük színültig a lábost vízzel, hiszen a zöldségek majd csak ezután fognak belekerülni, amivel alaposan megfogyatkozik majd a hely az edényben.

A második felöntés után a levesen még keletkezhet hab, de ha az már szép, fehéres színű, akkor sínen vagyunk. Érdemes a még utólag keletkező habot is lemerni róla egy szűrővel.

Ezután a korábban meghámozott répákat vágjuk 4 egyenlő hasábra, majd tegyük bele a levesbe.

Mehet bele a vöröshagyma héjastul, a fokhagyma egyben, de a külső héja nélkül.

Adjuk hozzá a meghámozott, egész krumplikat is – ha túl nagynak érezzük, felezzük meg őket bátran –, majd a kicsumázott paprikát és a paradicsomot is tegyük a fazékba.

A zellergumót vágjuk cikkekre, és úgy adjuk hozzá a leveshez.

A zellerzöldet és a petrezselymet mintegy megkoronázásként helyezzük bele a levesbe.

A fűszereket – szemes bors, koriandermag, babérlevél, szerecsendió-virág – tegyük teatojásba, és azt is helyezzük a fazékba, hogy a víz ellepje.

Ha minden a fazékban van, akkor félig lefedve, lassú tűzön főzzük a levest 3 órán keresztül. A marhahúsnak ugyanis idő kell, hogy megfőjön.

Időnként kóstoljuk meg, hogy elég sós-e a leves, és ha nem, óvatosan, kávéskanállal pótoljuk.

A vége előtt kb. 30 perccel adjunk hozzá egy marhahúsleves-kockát. Ez azért fontos, mert ha valahol elment volna az íz útközben, például pótoltuk az elfőtt vizet, vagy kevés lett benne a só, akkor azokat a kocka szépen egyensúlyba fogja hozni.

Ha a leves elkészült, szedjük ki belőle a zöldségeket és a húsokat, a levest szűrjük le, majd tálaljuk forrón, klasszikus, nagymamámféle cérnametélttel.